Szalafő

Az egyik legszebben megőrzött szeres településünk Szalafő, a hét dombra épült hét szerével. Kiemelkedő népi építészeti értékeket őriz, a hagyományos paraszti építkezés alkotásait. Épületeik harmonikusan simulnak a táji, természeti környezetbe, gyümölcsfák, szőlőlugasok rejtekébe.

Az Őrség fában gazdag vidék, így ebből az anyagból készültek a lakóházak, nagyméretű pajták, kisebb melléképületek, s emellett a szakrális építmények egy része is. A 19. sz. derekától kezdődően vált gyakoribb építőanyaggá a helyben lévő agyagból égetett tégla. Az első tégla lakóépületeket stájer kőművesek emelték 1820-30-as években új építészeti stílust indítva útjára a környéken. Ekkortól jelent meg az épületeken a lerövidült előtornác – a kódisállás. Szalafő minden szerén megtalálhatjuk az így épült változatos méretű lakóházakat.

Az archaikus faépítészet remekeit a Pityerszeren lévő szabadtéri múzeumban nézhetjük meg. Kerített háza, magányosan álló emeletes kástuja – mely az országban egyedülálló -, pajtái, szőlőlugasok-, gyümölcsfák közt rejtőző zsúpos házai valóságos középkori környezetbe vezetnek vissza bennünket. Eredeti helyükön állnak. Felsőszerről a vendégház szomszédságából tanösvény vezet át oda. Útközben a tanösvény táblái épített értékekre hívják fel a figyelmet. Csodáljuk meg a boronafalú házikók hatalmas méretű talpgerendáit, a téglaházak vakolat díszeit, szépen faragott ajtóit, ablakait.

Azonban ne csak ezt az útvonalat járjuk be, sétáljunk Szalafő minden szerén, mert Csörgőszer, Papszer, Templomszer, Gyöngyös-szer és Alsószer is rejteget épített értékeket, zsúpfedeles faházakat, míves kódisállásos házakat, hatalmas pajtákat, régi istállókat, szépen gondozott portákat.

Hűsölhetünk a templom csendjében, megnézhetjük a felújított jégvermet, láthatunk tökmagolajütőt. Táblával jelzett nyitott portákon ismerkedhetünk népi mesterségekkel, kópic kötéssel, olajütéssel, gazdálkodással, sajtkészítéssel.

Mindenképp érdemes tehát felkeresni Szalafőt, az Őrséget, s aki egyszer ezen a vidéken járt visszavágyik még ide.